A dályhegyi háborús áldozatokért égett a gyertya

43

Vasárnap szentmisével és koszorúzással tisztelegtek a honvédő háború 32 évvel ezelőtti dályhegyi áldozatai előtt. Minden évben felidézik a tragikus eseményeket és azon dolgoznak, hogy soha ne merüljön feledésbe mindaz, ami három évtizeddel ezelőtt itt történt.

Vasárnap a dályhegyi katolikus templomban meggyújtott gyertya nemcsak az adventi időszak kezdetét jelezte, hanem azokra az ártatlan áldozatokra is emlékeztetett, akiket 32 évvel ezelőtt meggyilkoltak. A megemlékezés hagyományosan kétnyelvű szentmisével kezdődött.

– Itt valódi népirtás zajlott. A legyilkoltak mindannyian magyar nemzetiségű civilek voltak, akik Erdőd területén maradtak a honvédő háború idején. Nincs még egy olyan hely Horvátországban, ahol egy ilyen kis nemzeti közösségnek ekkora véráldozatot kellett volna hoznia – nyilatkozta Jankovics Róbert parlamenti képviselő, a HMDK elnöke.

A dályhegyiek a temetőben felállított emlékműnél idézik föl a tragikus eseményeket, és azon dolgoznak, hogy sohase merüljön feledésbe mindaz, ami több mint három évtizeddel ezelőtt itt történt. Miután az úgynevezett jugoszláv néphadsereg és a szerb önkéntesekből álló alakulatok elfoglalták Erdődöt (Erdut), a helyi horvátokat, magyarokat és az összes nem szerb nemzetiségűt vagy elzavarták, vagy megölték. Az üresen maradt házakba pedig szerbek költöztek.

A legfiatalabb 17, a legidősebb áldozat 70 éves volt

1991 novemberétől 1992 februárjáig brutális gyilkosságok sora következett, összesen 37 civilt öltek meg. 1991. november 9-én Arkan „kapitány” egységei és a helyi szerbekből álló alakulatok 12 horvát és magyar embert gyűjtöttek össze Erdődön, Dályhegyen és az Erdődi-hegyen, majd Erdődre, az úgynevezett vizsgálati központba hurcolták őket, ahol a következő napon mind a 12 személyt kivégezték. A 12 áldozatból nyolcat a szlavóniai Ćelije faluban találtak meg, egyet a dályhegyi határban, hármat pedig egy borovói kútban. A brutális gyilkosságok pedig folytatódtak még 1992 februárjában is. Július 3-án tartóztatták le az 1937-es születésű Szénási Máriát, aki érdeklődni próbált családja tagjainak a sorsáról. Őt is megölték, holttestét később egy elhagyatott kút alján találták meg Dályhegyen. Idén május 31-én Hágában végre jogerős ítélet született két szerb férfi, Jovica Stanišić és Franko Simatović ügyében, akik Szénási Mária haláláért felelősek. A dályhegyi vérengzések legfiatalabb áldozata 17, a legidősebb 70 éves volt.

A szomorú emlékek felidézése után sorra helyezték el az emlékezés koszorúit: a dályhegyi lakosok, a helyi civil szervezetek és az Erdődi járás képviselői mellett Jankovics Róbert parlamenti képviselő és HMDK-elnök, Magdó János eszéki magyar főkonzul, Matijević Olivér, a HMDK ügyvezető elnöke, Prosszer-Horvatin Szanella, a HMDK titkára hajtottak fejet az áldozatok emléke előtt.