A Brač-szigeti magyar tűzzsonglőr

401

A tűzmutatványosok produkciójára, ahogy dinamikus zenére ördögbotoznak, zsonglőrködnek, lángoló játékszereikkel látványos fényköröket rajzolnak az éjszakai égre, mindig összesereglenek az emberek. Ilyen produkcióval lépett fel a spliti magyar bálon Farkas Panka brači tűzzsonglőr, aki tevékenységéről mesélt lapunknak.

Panka több mint húsz éve tűzzsong-lőrködik. Tűzmutatványával – egyedül vagy csapatban – szerepelt már tévéműsorban és különböző rendezvényeken, fesztiválokon, szívéhez mégis az utcai performanszok állnak a legközelebb.

Családjával Brač szigetén él, de a magyarországi Szolnokon született. Főiskolai éveit Budapesten töltötte, ahol művelődésszervezői diplomát szerzett.

– Már a főiskolai évek alatt kialakult a kötődésem Horvátországhoz, ugyanis az itteni utazásaim és nyári munkáim során ismerkedtem meg nagyobbik fiaim apjával, aki spliti – mesélt Panka a kezdetekről. 

A nyári idényeket Hvar szigetén töltötték, ahol többek közt tűzzsonglőrként dolgozott.

Akkor költözött le Splitbe, amikor legidősebb fia megszületett. A horvát tengerparti nagyváros kultúrsokk-ként hatott rá, mint mondja, az egyik dolog, amivel gyorsan és könnyen azonosulni tudott, az egyszerű, egészséges és finom dalmát konyha volt, amelyet előszeretettel vegyít a magyar gasztronómiával. 

Néhány év múlva áthajóztak Brač szigetére, ott rendezték be életüket. Előző párjával időközben elváltak, új férjével pedig a szigeten ismerkedett meg, akivel tíz éve élnek együtt egy százlelkes kis faluban. Panka legkisebb fia hétéves, mindhárom gyereke kétnyelvű.  

– Természetes volt számomra, hogy magyarul beszélek hozzájuk, ez az anyanyelvük. Magyar népmeséket, népdalokat hallgatnak, próbálom átadni nekik kultúránkat, persze ahogy nőnek, egyre erősebb a horvát hatás, az iskola, a család, a barátaik, kortársaik… De bízom benne, ha felnőnek, „visszakacsintanak” magyar gyökereikre is – mondta Panka, hozzátéve, évente kétszer látogatnak Magyarországra, karácsonykor mindenképpen. Legidősebb fia idén az egész nyári szünetet a magyarországi nagyszüleinél töltötte.

Sokféle rendezvényen fellépett már

A tűzzsonglőrködés folyamatosan jelen van az életében. Kérdésemre, hogy hobbiként, munkaként avagy életmódként tekint-e erre a tevékenységre, elmondta, ez élethelyzettől függően változik.

– Amíg nem voltak gyerekeim és rugalmasabb lehettem, több fellépésem volt, többnyire csapattal, zenészekkel, de szólóban is. Szerepeltem a Music TV live műsorában, horvát kereskedelmi csatornákon, divatbemutatókon, összművészeti színpadon, a spliti Diocletianus-fesztiválon, zenei fesztiválokon, magán- és közösségi rendezvényeken, koncerteken, lakodalmakon, és ami a szívemnek legkedvesebb, utcai performanszokon – tudtuk meg Pankától.

Hozzátette, az előadások során a biztonság érdekében fontos a koncentráció, ezenkívül a jó produkcióhoz nélkülözhetetlen a közönséggel való kapcsolat, a „színpadi jelenlét” is.

Rögtönzésre is szükség van

– Ha meglátogat minket egy barát, aki történetesen zenész (akikből sok van), s előkerül egy dob, gitár, harmonika vagy hegedű, biztos, hogy közös jammelés (zenészek közös, kötetlen játéka) lesz a vége. Ezek általában rögtönzések, de koreografált elemeket is beépítünk. Viszont jó, ha az ember mindig felkészül egy kis improvizációra, mert a tűz veszélyes tud lenni, ha nem vigyázunk – mondta Panka.

A tüzes mutatványok szeretete fiaira is átragadt, akik az utóbbi időben, lévén hogy kamaszkorúak, kissé passzívabban állnak a dologhoz, de már egészen kicsi korukban felléptek Pankával. 

A tüzes játékok „fejlesztik a koordinációt, a koncentrációt, a kondíciót”

Tartott már workshopokat gyerekeknek, akik nagyon nyitottak e tevékenységre. Ez természetesen tűz nélkül történik, zsonglőrlabdákkal, karikával, kontakt- és ördögbottal, valamint az ún. poi segítségével (meteor). Mindenkinek ajánlja az ezekkel való gyakorlást, mert nagymértékben fejleszti a koordinációt, a koncentrációt és nem utolsósorban a kondíciót.

Tüzes „szerszámai” közé tartoznak a már említett tüzes poi, dupla poi, nagyon látványos az angyalszárny (teljes hosszúságában égő kevlárkötél), ezeken kívül használ más táncos kellékeket is, mint a tüzes korona, legyező. Ez utóbbiakat használta a spliti magyar bálon, mivel beltéri szűkös helyszínről volt szó.

– Szeretnék a jövőben komolyabban, akár megélhetési szinten is foglalkozni tüzes produkciókkal, a gyerekek már nagyobbak, így könnyebben meg tudom oldani a javarészt esti fellépéseket – tudtuk meg a brači tűzzsonglőrtől.

Jó viszonyban van a szigeten élő magyar honfitársakkal, a spliti magyarokkal pedig idén nyáron ismerkedett össze, bízik benne, hogy tartani fogják a kapcsolatot a jövőben is.