24 éve dőlt le a berlini fal

0
190
cimlap-fal-wwall_1109

A XX. század második felében vasfüggöny ereszkedett Európa közepére. A képzeletbeli függönytől nyugatra amerikai, míg a tőle keletre eső területek szovjet befolyás alá kerültek, megpecsételve ezzel több millió ember sorsát. A legbizarrabb helyzet Berlinben alakult ki, ahol magát a várost is két részre osztotta a vasfüggöny, sőt határait fallal vették körül.  A fal végül 1989. november 9-én dőlt le, véget vetve a közel fél évszázados elszigeteltségnek.

 

A fal

1961-re a hidegháború a tetőpontjához ért. A keleti blokkból egyre többen szöktek át Nyugatra. Az illegális határátlépések száma Berlinben volt a legmagasabb. Naponta átlagosan 2-3 ezer ember szűrte le, hogy életét inkább Nyugaton szeretné folytatni. Hogy megakadályozzák a lakosság Nyugatra szökését, az illetékesek úgy döntöttek, fallal veszik körbe Nyugat-Berlint. A fal rövid idő alatt el is készült, először csupán szögesdrótból, amit idővel áthatolhatatlan erőddé alakítottak. Aki át próbált szökni a 155 km hosszú szakaszon, általában börtönben végezte, sőt az sem volt ritka, hogy az illető nem élte túl a próbálkozást, hiszen a falat katonák őrizték, akik gyakran rálőttek a határsértőkre.

A berlini fal megépítését követően a két blokk közti határon is szigorú határvonal épült ki. A határ teljes hosszán elektromos kerítést vagy szögesdrótot húztak, valamint őrtornyokat építettek.

A határt bizonyos szakaszokon, folyók, illetve más vízterületek alkották. Ezeken a területeken valós víz alatti akadálypályát alakítottak ki a keleti oldalon, ezzel lehetetlenné téve az átúszást.  A keleti vezetők természetesen mindenre odafigyeltek. Hogy megnehezítsék az illegális szökéseket, számos tiltó rendelkezést hoztak. A határ közelébe például tilos volt drótvágót vinni, és a létra sem számított megengedettnek. Ami talán még érdekesebb, hogy ha valaki búvárruhát szeretett volna vásárolni, azt csak külön kérvénnyel tehette meg, hogy számba vehessék, nem átúszni készül-e vele Nyugatra. Ugyanilyen procedúrán kellett annak is átmennie, aki nagyobbfajta léggömböt vagy más egyszerű repülőalkalmatosságot szeretett volna beszerezni.

 

Leomlik a fal

1989-re nyilvánvalóvá vált, hogy az addig fennálló világrend napjai meg vannak számlálva. A rendszer alapjaiban dőlt össze, így hamarosan megkezdődhettek a változások. A lakosság egyre nagyobb nyomására végül 1989. november 9-én bejelentették a határok megnyitását. A hír hallatára több ezer berlini vonult ki mindkét oldalról a falhoz, és nekilátott a lebontásának.

A fal fennállása alatt 800 emberéletet követelt, és mintegy 75 ezer polgárt vontak felelősségre kivándorlás kísérletének vádjával. Nem hivatalos információk szerint mindössze 2000 embernek sikerült épségben átszöknie a szigorúan őrzött határon.

 

A vasfüggöny végleg lehull

Magyarországon már 1989 tavaszán megkezdődött a szigorúan őrzött határvonal felszámolása, ezzel megkönnyítve a határátlépést. A magyar kormány döntésének következtében emberek százezrei keltek útnak Keletről Nyugatra, hogy felkeressék a határ túloldalán ragadt rokonaikat, ismerőseiket.

Az első teljes körű határnyitás május 27-én játszódott le a felsőszölnöki hármas határnál, ahol egyszerre nyitották meg az akkori magyar–osztrák– jugoszláv határt röpke egy órára, ezzel megelőzve a páneurópai piknikként elhíresült határnyitást. Az esemény ugyan nem kapott akkora visszhangot, mivel állami tisztviselők nem vettek rajta részt, viszont ahhoz elegendő volt, hogy a környék lakói újra találkozhassanak egymással.

A páneurópai piknik csupán ’89 augusztusában következett be, ami a vasfüggöny első hivatalos, állami szervek által is elismert, általános megnyitása volt, igaz csupán egy délután erejéig.

Jugoszlávia abban a szerencsés helyzetben találtatott, hogy nem volt egyik blokk tagja sem, így határait sem kellett ilyen rigorózusan őriznie. Másfelől a jugoszláv útlevéllel rendelkező polgárok számára a keményen őrzött határok is könnyebben átjárhatóak voltak. Sajnos a volt jugoszláv tagállamok ezért később véres árat fizettek.

BERLINI-FAL--Vershnungskirche_Bernauer_Strae

 

{fcomments}