Kárpát-medencei magyar újságírók találkozója – ezúttal a Drávaszögben

0
163
06-07-KMUEK-1-1

Pélmonostor – A Horvátországi Magyar Újságírók Szövetsége szervezésében szeptember 8-11. között Pélmonostoron, a Patria Hotelben került sor a Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciójának évi közgyűlésére. A Kárpát-medencei magyar újságírók szakmai szervezetének a tagjai a háromnapos tanácskozáson többek között a magyarországi közszolgálati médiákat érintő változásokat, az anyaországi támogatási rendszert és a régiókban működő magyar média helyzetét vitatták meg, és természetesen a vidék nevezetességeivel is megismerkedtek.

Az öt éve működő konvenció évi két alkalommal ülésezik más-más régióban; az idei őszi ülés házigazdája a Horvátországi Magyar Újságírók Szövetsége volt, amely két éve teljes jogú tagja a konvenciónak.

 

A találkozó szakmai részéről

Péntek délelőtt két előadásra került sor. A közmédia új arca címmel Cserháti Ágnes, az MTVA kommunikációs igazgatóhelyettese, szóvivője beszélt a közszolgálati médiát érintő változásokról, majd dr. Havasi János, az MTVA kabinetvezető-helyettese, a határon túli magyar kapcsolatok különmegbízottja a Közszolgálati média határok nélkül – igények és lehetőségek címmel arról értekezett, hogy a magyarországi közszolgálati médiában bekövetkezett változások hogyan érintik a határon túli régiókat. Elmondta például azt is,  hogy melyek azok a határon túliakkal foglalkozó műsorok, amelyek a jövőben is megmaradnak: a Kárpát Express, az Átjáró és a Térkép tudósításai foglalkoznak majd velünk. Több gyakorlati probléma is felvetődött, amelyeket a két vendégelőadó igyekezett megválaszolni. Majd megfogalmazódott az az igény, hogy azokban a kérdésekben, amelyek közvetlenül is befolyásolják a külhoni magyar közösségek tájékoztatását, a magyar közszolgálati médium vezetői kérjék ki és vegyék figyelembe a külhoni magyar újságíró-egyesületek szakmai véleményét is. A magyar elektronikus közszolgálatai média képviselői pedig kezdeményezték, hogy a külhoni szakmai szervezetekkel karöltve képzési és továbbképzési lehetőséget biztosítanak a külhoni magyar újságírók, szerkesztők, bemondók és lektorok számára. A továbbképzés első, kísérleti szakasza már októberben megkezdődik.

 

Tanácskozás az együttgondolkodás szellemében

A szombat délelőtti közgyűlést Ambrus Attila, a konvenció elnöke nyitotta meg, kifejezve abbéli örömét, hogy ennek az immár baráti csapatnak sikerült az elmúlt években is az együttgondolkodás szellemében megtartania az üléseket, találkozókat.

– Az első években csak Szegeden, Magyarországon találkoztunk, majd néhány éve sikerült azt is megvalósítanunk, hogy a régiókat váltogatva tanácskozzunk; ez azért is fontos, hogy mi is megismerjük a vendéglátók vidékét, hogy aztán írhassunk is róla, hogy a látottakat, tapasztaltakat bemutassuk olvasóinknak – mondta el lapunknak Ambrus Attila, aki egyben a Brassói Lapok főszerkesztője is.

A tanácskozás további részében minden régió beszámolt saját helyzetéről, a legégetőbb problémákról. Végül megfogalmaztak egy zárónyilatkozatot, amely többek között tartalmazza azt is, hogy a Kárpát-medencei tömegtájékoztatásban lejátszódó legújabb folyamatok, amelyek tovább gyengítik a kisebbségi sajtó pozícióit és esélyegyenlőségét, ismételten bebizonyították, hogy a külhoni magyar sajtó küldetésének szavatolása és sokasodó gondjainak megoldása érdekében az eddiginél is fontosabb a határon túli újságíró-egyesületek szakmai és érdekvédelmi összefogása. A problémákról és a kialakított közös álláspontokról pedig folyamatosan tájékoztatni kell a döntési pozícióban levő állami, kormányzati és civil szervezeteket. Az öt éve működő Konvenció tagszervezetei ezért megbízták a KMÚEK Egyeztető Testületét, hogy a lehető legrövidebb időn belül kezdeményezzen párbeszédet a magyar Országgyűlés és a magyar kormány képviselőivel a külhoni magyar sajtó gondjairól.

 

A Drávaszöggel és Szlavóniával ismerkedtek

A tanácskozás mellett természetesen vidékünk nevezetességeit is megnézték a külhoni magyar újságírók.

– Igyekeztünk úgy összeállítani a programot, hogy kollégáink képet kaphassanak rólunk, illetve vidékünkről. Kirándulásunk során Andócsi János kollégánk idegenvezetésével egy körutat tettünk a Drávaszögben: jártunk a Kopácsi-rétben, megnéztük a tökös-pusztai vadászkastélyt, megálltunk a laskói református templom dörömbjén, ahol Kontra Ferenc beszélt az épületről, a reformációról, az emlékműről. Persze a hegyaljai településeket sem hagytuk ki, és végül a nap a vörösmarti Gerstmajer pincészetben ért véget. A másnapi szlavóniai kirándulás során ellátogattunk a vukovári kórházba, az emléktemetőben megkoszorúztuk az áldozatok tiszteletére emelt emlékművet, de megálltunk az ovčarai vesztőhelynél is, de a város jelképévé vált víztoronynál is. Nem hagyhattuk ki a két Árpád-kori települést, Szentlászlót és Kórógyót sem. A kórógyi templomban Kanalas János fogadta a társaságot, majd a templommal szemben lévő paraszttanyán folytatódott a társalgás – mondta Kriják Krisztina, a Horvátországi Magyar Újságírók Szövetségének az elnöke.

A találkozó a budapesti Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Kft. támogatásának köszönhetően jöhetett létre.

 

Könyvbemutató hat ország újságíróinak a részvételével

06-07-knyvbemutathoz

A Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója tanácskozásának keretében Horvátországban először mutatatták be Kontra Ferencnek, a Horvátországi Magyar Újságírók Szövetsége tagjának idén nyomdafestéket látott könyvét, a Horvátország magyar irodalma című művet. A könyvet Andócsi János, a Horvátországi Magyarság című folyóirat főszerkesztője mutatta be, aki a mű fontosságát méltatva azt mondta, hogy ez az első mű, amely a horvátországi szerzőkkel irodalomtörténeti szempontból foglalkozik. A szerző pedig többek között arról beszélt, hogy nagy siker volt könyvének erdélyi bemutatója is, valamint azt is megjegyezte, hogy ez az egyedüli horvátországi magyar könyv, amely felkerült a budapesti ünnepi könyvhét listájára. Hasonlóan nagy érdeklődés övezte a Vajdaságban tartott bemutatókat is, most pedig hat ország újságírói ismerkedhettek meg vele. A kiosztott könyvek új tulajdonosai sorra dedikáltatták a művet a szerzővel.