A juhtenyésztés is lehet nyereséges

0
158

A juhtenyésztés egyike azon gazdasági ágaknak, mely a leginkább kiveszőben van vidékünkön, éppen ezért mára már kuriózumnak számít, ha valakinek van otthon birkája. A 23 éves Pozsár Szimon és családja mégis a birkatenyésztés mellett döntött.

Az újbezdáni Pozsár család már generációk óta foglalkozik mezőgazdasággal és állattenyésztéssel, ezért döntött úgy a 23 éves Pozsár Szimon is, hogy folytatja a tradíciót. Alig múlt 17 éves, amikor megvette első bárányait és belevágott a tenyésztésbe. Azóta több mint 200 birkát tart, melyek közül 150-et rendszeresen fej. A jószágok körüli munkában nagy segítségére vannak a szülei, öccse, felesége és hat lánytestvére, akik mind a családi vállalkozásban dolgoznak.

– Már egészen kiskorom óta testvéreimmel együtt részt vettem a ház körüli munkákban, és hamar eldöntöttem, hogy egy napon én is az állattenyésztésből fogok megélni. Itt, Baranyában az emberek mindig idegenkedtek az új dolgok kipróbálásától, ezért többen furcsán is néztek rám, amikor megtudták, hogy birkákat kezdek tenyészteni, mégpedig tejtermelés céljából. Számomra viszont logikus lépés volt ez, hiszen sokkal több pénzt hoz a birkatej, mint a gyapjú vagy a tehéntej – meséli Szimon., aki hozzátette, hogy egy liter birkatejért a felvásárló 9 kúnát fizet, és egy jószág átlagosan napi két litert ad, ráadásul jóval kevesebb a munka egy birkával, mint egy szarvasmarhával, és nem utolsósorban a fenntartása is lényegesen olcsóbb. Az egyedüli probléma számukra, hogy a tejet Našice városába kell heti több alkalommal szállítani, mert a felvásárlónak nem éri meg csak az újbezdáni tejmennyiségért kijönni.

– Ha volna a környéken még pár hozzám hasonló tenyésztő, akkor már megérné a tejüzemnek házhoz jönni a tejért. A birkákat, főleg a kosokat eladásra is tenyésztjük, azonban nehéz a romániai és macedóniai árakkal versenyezni – mondja az ifjú állattenyésztő, hozzáfűzve, hogy egyedül a minőség az, ami versenyképessé teszi őket ezen a téren.

Horvátországban ugyan az ország adottságaiból kifolyólag nagyobb hagyománya van a juhtenyésztésnek, Magyarországon mégis jóval fejlettebb ez az ágazat. A magyar gazdák a hagyományok mellett igyekeznek innovatív módszereket is kifejleszteni különböző kutatóközpontok segítségével. Szimon ezért, ha teheti, igyekszik magyar szaklapokból tájékozódni, és a szükséges eszközöket is onnét szerzi be.

– Magyarországon olyan technológiákhoz, étrend-kiegészítőkhöz lehet hozzájutni, melyek Horvátországban még nincsenek elterjedve, viszont alkalmazásukkal jelentősen növelni lehet a juhok laktációját. Ezenkívül számos olyan eszközt is meg lehet ott vásárolni, ami megkönnyíti a juhokkal való munkát, nálunk ilyeneket nem lehet könnyen beszerezni – magyarázza Szimon, aki azt mondja, hogy igyekszik tudatos gazda lenni, hiszen csakis úgy van értelme. Lehetőségeihez mérten próbál minél több pályázatra is jelentkezni. Pályázott az Economica Hungarica alapítványnál is, valamint sikerült EU-s forrásokhoz is hozzájutnia, ezek nagy segítséget jelentettek gazdasága gyarapításának a szempontjából. Ez fontos számára, hiszen a jövőjét szülőfalujában képzeli el, itt alapított családot, és itt szeretne boldogulni is.